Nemrég megcsodáltuk kívülről és belülről Budapest egyik - ha nem a legszebb - szecessziós lakóházát. De amint már előző posztunkban is utaltunk rá, a ház nem csak egy hangulatos kávézót rejt magában, hanem egy csodálatos múzeumot is, mely három emeleten mutatja be a korszak művészien megmunkált bútorait és egyéb használati, illetve dísztárgyait. A múzeum területe és a gyűjtemény maga is folyamatosan bővül a Bedő család egyik sarjának köszönhetően, aki időt és költségeket nem sajnálva próbálja megmenteni családja egykori tulajdonát. Emellett felkutatja a kor magyar iparművészetének remekeit, és renoválva, múzeumi keretek között közkincsé teszi őket, hogy a jelen pesti polgára is megcsodálhassa azokat a csodaszép használati tárgyakat, melyek a nagyjából száz évvel ezelőtt élt elődeinket körülvették.

Részlet egy lakásból.

Ha a Szabadság térről a Honvéd utcába térsz kedves Olvasónk, a jobb kéz felőli második ház mely mellett elhaladsz, biztosan felkelti az érdeklődésedet. A Bedő-ház különlegesen szép homlokzatával emeli az utca fényét, emellett ez a zöldszínű szecessziós épület igazi színfoltot jelent a klasszicista és eklektikus társai között. Nem csak kívülről csodálhatod meg, be is térhetsz egy finom kávéra, megpihenhetsz az art nouveau-s és art deco-s karosszékekben, vagy megtekintheted a magyar szecessziós bútorok múzeumát, melynek otthont ad a ház.

A Bedő-ház Honvéd utca felőli homlokzata.

Egy esti sétára hívunk kedves Olvasó, hiszen ilyenkor, Karácsonykor megannyi gyönyörködésre méltó helyszínen Budapest is ünneplőbe öltözik. Pestről indulunk és Budára tartunk, egy-egy régi ismerőshöz látogatunk. Megcsodáljuk a Gresham palota ünnepi ruháját, majd átmegyünk a Várba, ahol egy új fény gyúlt nemrég az éjszakában.

Ezzel a poszttal kívánunk minden kedves Olvasónknak békés, boldog, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket!

A Duna-part egyik legkáprázatosabb ünnepi díszkivilágítása

Óriási megújulás szemtanúi lehetünk a Szabadság téren. A 14-es szám 1900-ban épült eklektikus lakóépületét nemrég ugyanis irodaházzá alakították át. A felújításkor azonban elsődleges szempont volt a bérház megjelenésének megóvása, melyre természetesen nem csak azért volt szükség, mert gyönyörű az épület.

Homlokzata ismét ragyogóan tiszta, díszei, ablakai újból egykori fényükben ragyognak. A legfőbb érdekesség azonban a tetőtér, mely annak ellenére, hogy egy teljes üvegborítást kapott, az eredeti tető formáját és jellegét úgy tartotta meg, hogy első ránézésre nem is veszünk észre nagyobb különbséget. Ezt motoros lamellákkal oldották meg, melyek az üveget olyan mértékben takarják, hogy az távolról egy egybefüggő, zárt felületnek látszik. Innentől azonban beszéljenek inkább a képek.

Évtizedek óta nem volt ilyen szép

Ybl Miklós munkája a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként kezdte 1879-ben. A Várkert Bazár stílusához hűen illeszkedő épületben kapott helyet a teljes Várhegyet kiszolgáló gépészeti berendezés, mely gőzkazánjai kéményeit ötletesen az "ál" toronyban rejtették el.

A gépház - elavultsága miatt - 1905-ben új funkciót kapott, Kávéház üzemelt benne, később azonban zenepavilonként tervezték át. Az 1992-ben felújított Várkert Palota jelenleg üres, benne azonban Budapest egyik legelegánsabb rendezvényterme várja vendégeit. Mi most kívülről csodáljuk körbe.

Gépháznak sem volt utolsó