Milyen jó is az, amikor Zugligetből elindulunk a János-hegy felé! Csak belehuppanunk a libegőbe, lábunk alatt elhalad néhány fa és bokor, nézelődhetünk a hegy irányába vagy megfordulva gyönyörködhetünk a lélegzetelállító budapesti panorámában. Utunk izgalmas, hiszen a cél az Erzsébet-kilátó is lehet, ahol a kilátás természetesen csak fokozódik. A drótpálya végétől már csak néhány perc séta és pontosan száz lépcsőfok választ el minket Budapest legmagasabb pontjától.
Az Erzsébet-kilátó helyén régebben egy egyszerűbb fa építmény állt, ám egyre több városi polgár kereste fel a kedvelt kirándulóhelyet szabadidejében, így úgy határoztak, felépítenek egy nagyobb befogadóképességű, tartós és szép épületet. A Schulek Frigyes tervei alapján készült kilátót 1910-ben adták át, nevét Erzsébet királynéról kapta, aki maga is szívesen időzött a János-hegy tetején, hogy a panorámában gyönyörködhessen. Éppen ezért aki felmegy oda, bizony egy királynő nyomdokaiban jár!
Utunk legizgalmasabb célja
Minden évszakban különleges élmény itt "repülni"
Különösen, ha a város felé nézünk
Emléktábla a névadóról
A kilátó őrháza is igen szép, lépcsőjén éppen egy cica kuporog
Stílusukban illeszkedő egyedi padok
Valamint szép lámpák
Oda megyünk fel
Innen indul a száz lépcső
Bent kerengő, különleges padlózattal
A kijáratnál
A lejáratnál
Ha körbesétálunk, a kilátó történetét is megismerhetjük
Ülőhelyből nincs itt hiány
Az első szinten járunk - a szűkös átjáró nagyon hangulatos
Körben azonban igen tágas itt a tér
Felfelé jövet számos helyen megpihenhetünk, a kilátás is adott a pici ablakokból
De kívül is várnak ránk a kőpadok
Egy kis kovácsolt dísz
Tériszonyosoknak lefelé nézni nem ajánlott
Haladunk feljebb
A célkeresztben: Budapest!
A csúcs előtt virágos díszek
A kilátónak még saját zászlaja is van
És természetesen a kilátás
Mindazok, akiknek ezt köszönhetjük