Legendás épülettel állunk szemben. Legendás, hiszen igen híres kávéháza igen híres írók, költők és zsurnaliszták törzshelye volt a múlt század elején. Hogy csak néhány példát ejtsünk: Ady, Kosztolányi, Móricz és Karinthy mind itt vetette papírra gondolatait egy finom kávé társaságában. Természetesen nem csak a kávézó impozáns a mai napig, de maga a palota is, mely nem bújik el, sőt, igencsak feltűnő jelenség. Gyönyörű részleteit tekintjük most meg közelebbről.

A New York-palotát egy amerikai biztosító, a New York Life Insurance Company megbízásából Hauszmann Alajos tervei alapján 1894-ben adták át a kávéházzal együtt. A vállalat a vendéglátóhelységet eredetileg azzal a céllal hozta létre, hogy a városi elit ott fogyasztó személyei idővel a biztosító ügyfeleivé is váljanak. Ma felújított pompájában szállodaként üzemel, természetesen a kávézóval együtt, ahol ki tudja milyen új írói társaságok alakulnak éppen!

A megapolisz Szabadság-szobrára hajazó alak a magasban

Igen úri dolog ha megtehetjük azt, hogy egy rég áhított regényt vagy akár a tanulmányaink csiszolásához felhasználható szakirodalmat egy díszes palotából kölcsönzünk ki. Úri, de lehetséges, természetesen Budapesten. Nincs más dolgunk, csak olvasójegyet váltani a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében és máris magunkévá tehetjük ezt az élményt. Akinek pedig éppen nincs kedve olvasgatni, az mindenképpen látogassa meg a könyvtár büféjét és fogyasszon el egy finom krémest egy forró feketével.

Az 1889-ben átadott palotát Wenckheim Frigyes gróf örökösei adták át a fővárosnak 1927-ben, majd 1931-ben nyílt meg mint könyvtár. Az épület neobarokk stílusban épült ám neoreneszánsz elemekkel tették díszesebbé. Lélegzetelállító kovácsoltvas kapui és a már messziről is igen feltűnő megjelenése szerves része mind a mai napig a nyolcadik kerületi Palotanegyednek. Az épülethez kisebb kert is kapcsolódik, amitől a tér még kellemesebb helyszín lesz. A kertről egyébként itt érdemes bővebben olvasni. Mindezek után pedig irány a könyvtár, hogy legyen megint mit olvasgatni!

A tudás palotája

A Budapest Városképpen blog eme cikkén felbuzdulva kisebb találkozó szerveződött a bloggerek körében, hogy saját szemükkel tekinthessék meg és ki is próbálják azt a bizonyos üvegfalú csőliftet, melyet az 1937-ben épült Margit körúti házban lelhetünk fel. Habár a bloggerekkel a személyes találkozás a liftnél különböző okok miatt nem valósult meg, a Csak a Szépre! kamerája a helyszínen járt, és természetesen nem hagyhatta ki az élményt!

Nem is egy, de rögtön két ilyen lift is van a házban. A benne utazó úgy érezheti magát, akár egy levél a csőpostában. Míg az egyik felvonó automata ajtajú, a másik már kézi behúzást igényel, így felesleges az ajtóra várni, elsőre talán mindenki beugrik ennek a kis tréfának. Érdekesség továbbá, hogy az épület különleges kialakításának köszönhetően a két házrész emeletei nem egy szintben vannak, így míg az első lift számozása szerint a nulladik emeletről a hetedikig megy, a másik már a mínusz másodikról indul, és az ötödiken ér véget, függetlenül attól, hogy a házrészek magassága természetesen azonos. Az üvegcsövön kívül maga a lépcsőház is elragadó, a kettő együtt az embernek igen kellemes emlékeket hagy maga után.

Utazás közben

Milyen jó is az, amikor Zugligetből elindulunk a János-hegy felé! Csak belehuppanunk a libegőbe, lábunk alatt elhalad néhány fa és bokor, nézelődhetünk a hegy irányába vagy megfordulva gyönyörködhetünk a lélegzetelállító budapesti panorámában. Utunk izgalmas, hiszen a cél az Erzsébet-kilátó is lehet, ahol a kilátás természetesen csak fokozódik. A drótpálya végétől már csak néhány perc séta és pontosan száz lépcsőfok választ el minket Budapest legmagasabb pontjától.

Az Erzsébet-kilátó helyén régebben egy egyszerűbb fa építmény állt, ám egyre több városi polgár kereste fel a kedvelt kirándulóhelyet szabadidejében, így úgy határoztak, felépítenek egy nagyobb befogadóképességű, tartós és szép épületet. A Schulek Frigyes tervei alapján készült kilátót 1910-ben adták át, nevét Erzsébet királynéról kapta, aki maga is szívesen időzött a János-hegy tetején, hogy a panorámában gyönyörködhessen. Éppen ezért aki felmegy oda, bizony egy királynő nyomdokaiban jár!

Utunk legizgalmasabb célja

Ki ne szeretné a szép bokrokat, a dús lombú fákat, a harmatos pázsitot vagy a kicsiny virágokat? Ki ne szeretne több száz különböző növényfajt megismerni testközelből? Ki ne akarná az illatos virágokat megszagolni, megérinteni? Könnyű dolgunk van: a Budai Arborétumban mindezeket megtehetjük, hiszen a kert nem csak a diákok számára áll nyitva, hanem minden érdeklődőt szívesen fogad. Természetbúvárkodáshoz vagy csak egy kis kikapcsolódáshoz, netalán gyümölcskóstoláshoz ideális helyszín!

1893-ban kezdték a növények telepítését, amely Räde Károly tervezésében valósult meg, majd az idők során egyre növekvő területen, egyre több féle fajjal bővült tovább. Dolgozott a kerten többek között Ormos Imre professzor is, az ő tervei alapján került a kertbe számos új fa, cserje és évelő is az '50-es és a '60-as években. A létesítmény fennállásának századik évfordulója alkalmából egy hagymás-gyűjtemény is kialakításra került, nem sokkal utána pedig egy tóval és újabb üvegházakkal gazdagodott. Változatossága és egyre szépülő növényvilága miatt bármelyik évszakban pazar látványt tartogat látogatói legnagyobb örömére!

Külön köszönet Annának a közreműködéséért!

A rózsát tartó lány szobra meghatározó a kertben