Éjszakai sorozatunk befejező epizódjában a fókusz Budapest legújabb gyöngyszemére esik, pontosabban annak megvilágítására. A Szabadság-híd új fényeiről van természetesen szó, mely közelről éppúgy gyönyörű szép, mint távolról. Magától értetődik tehát, hogy mindkét perspektívából megtekintjük, a távolról való nézelődésre ideálisabb helyszínt a Szabadság-szobor környékénél nem is találhatunk. Ha pedig már amúgy is ott járunk, lássuk hogyan mutat az emlékmű is az éjszakában.

A már nappal is bemutatott híd különlegesen fehéres színű LED-ekkel és az ahhoz illeszkedő fényű izzókkal felszerelt kandeláberek révén fantasztikusan hangulatos esti ruhát ölt. Elkészülte óta ma a legszebb, vadonatúj "csillárjaival" az eredeti hídhoz méltó külsővel büszkélkedhet több, mint 60 év után. Új fényruhát a későbbiekben az Erzsébet- és a Margit-híd is fog kapni, addig viszont még egy röpke pillanatra a Lánchíd esti arcát is megnézzük közelebbről.

A kilátás hű társa

Folytassuk esti kalandozásunkat és most nézzünk be a belvárosba is, vegyük szemügyre a díszkivilágításban fürdő épületeket. Látogatást teszünk a Dunakorzó és az Andrássy út környékén, valamint ha már oly sokszor felbukkan a Budáról látható kilátásban, vessünk egy-két közelebbi pillantást a Szent István Bazilikára is.

Este egy új hangulatot ad a város. A megvilágított részletek másképpen hatnak, a szemlélődő jobban odafigyel egyes részletekre, talán olyanokat is felfedez, mit napközben nem venne észre. Az árnyak játéka is izgalmas: egy-egy belógó faág fekete sziluettje hatalmasra duzzadva akár át is formálhatja egy homlokzat vonalait, de akár nyomon is követhetjük azt az árny-táncot, amit egy arra járó szellő idéz nekünk elő. Legyen jó idő, vagy rosszabb idő, egy a fontos: tessék nézelődni!

Fényfoltok sorozata a Vörösmarty téren

Ami nappal szép, az éjszaka is szép. Nem kivétel ez alól Budapest számos épülete, melyek a napnyugta eljövetelekor új ruhába bújnak, hol sárgán, hol fehérebben, hol pedig különös szín kavalkádban bukkannak elő a sötét égbolt alatt. Ezen a héten a blog ennek szenteli a figyelmet, több helyszínen járva több szemszögből tekinthetjük meg a város számos gyönyörűen kivilágított építményét.

Elsőként hol máshol, mint a Duna környékén teszünk látogatást, elmerengünk mind a budai, mind a pesti panorámában, felfigyelhetünk az apróbb részletekre is. Mindegy, hogy a Dunakorzóról vagy a Halászbástyából szemlélődünk, a látvány magával ragadó minden tekintetben, ráadásul mindezt itthon tehetjük meg, nem kell mindezekért messzi földekre utazzunk!

Közvetlenül napnyugta után a legszebbek a Palota fényei

Kedves Olvasók!

Most rajtatok a sor! A Csak a Szépre! blog ugyanis meghirdeti első fotópályázatát, melyben az általatok beküldött képek versengenek két kategóriában. A téma: "A szépség a részletekben rejtezik", így természetesen a blog szelleméhez igazodó, Budapesten készült fotókra számítunk.

A kategóriák nemes egyszerűséggel a színes, valamint a fekete-fehér képek között oszlanak meg, minden egyes pályázó egy-egy fotóval nevezhet a versenyre kategóriánként. A képeket a fotós nevével (vagy nicknevével) és a kép címével ellátva a retekblog (kukac) gmail (pont) com címre várjuk, a beküldési határidő 2009. augusztus 28-a, péntek. A beérkezett pályázatokból előzetes zsűrizés után tíz színes és tíz fekete-fehér elődöntőst egy jubileumi Szépségkoktélban teszünk közzé, ahol már Ti, kedves olvasók szavazhattok a kommentekben a kategóriák győzteseiről!

A legtöbb szavazatot kapott kép elkövetője gazdagabb lesz egy Csak a Szépre! pólóval és még egy kisebb meglepetéssel! A póló színét és méretét természetesen a győztes választhatja ki. Fontos még, hogy "természetes" képeket várunk, ne a Photoshopolt változatokról szóljon a verseny.

Az esetlegesen felmerülő kérdéseket az említett e-mail címre, vagy ennek a posztnak a hozzászólásaiba várjuk!

Addig is jó kattintgatást és sok szerencsét mindenkinek!

Csikász Imre szobrának lányalakja hosszú évek óta jó barátja a margitszigeti halastó élőlényeinek. A legkedvesebbek az aranyhalak de felbukkannak más fajta halacskák, sőt, teknősbékák is! Egy kicsi tó ez a sziget északi részében, körülötte gazdag növényzettel és kedvesen kanyargó sétánnyal, így aki arra jár, biztosan kipihenheti aznapi fáradalmait, csak le kell ülni egy padra és gyönyörködni a látványban.

A halastó szerves része a Margitszigetnek, közkedvelt látnivaló volt már a múlt század elején is, de kifejezetten népszerű volt a gyerekek körében, hiszen - a tiltás ellenére - sokan itt horgásztak először saját, otthon összeeszkábált felszerelésükkel. Az Ülő lány eredeti szobra 1913-ban készült, de nem itt, hanem a Gellérthegyen volt felállítva, majd csak a másolat lett a tó állandó lakója 1954-től, azóta viszont töretlen a halakkal való nagy barátsága.

Élettér kicsiben, kicsi nádassal, kicsi fával