Uránia. Már nevében is gyönyörű. Ha pedig megpillantjuk magát az épületet, nem sokat kell gondolkodnunk: a név valóban kötelez. Az 1890-es évek közepén Schmal Henrik azonban még nem mozinak, hanem mulatónak tervezte az épületet. Nem is akárhogyan, hiszen Budapesten egyedülállóan itt a velencei gótika és az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel ötvözte.
A végeredmény tehát, valóban páratlan. A mulatóból színházzá, majd filmszínházzá avanzsált alsó szint formavilága, belső díszítései és egyedi hangulata olyan, melyet szavakba önteni talán nem is lehet igazán. Pontosan emiatt inkább tekintsük meg őket!
Ez már ablak!
Egyedi látvány az építészetileg is forgalmas Budapesten
Pazar díszítésekkel
Gazdag frízzel
Jelenetek az arab világból
Az elmaradhatatlan kígyóbűvölő
Közelről látszik igazán a gondos részletesség
Most lépjünk be
Káprázatos pompa fogad minket
A nyitott födém az emeletre nyújt betekintést
Lenyűgöző falikarok, lenyűgöző boltívek
Aranyozva
Elsőre nem is gondolnánk, hogy ez bizony már egy multiplex mozi
A jegypénztár cakkos ívei
Ólomüveg lámpás a korlát végén
Emeleti ív
Csak figyeljük meg a faragványokat
Itt is
Hangulatos sarok ücsörgéshez
Ma a szalonba kérjük a pattogatott kukoricát
Minden felületen valami más, valami fantasztikus
Hátborzongató részletesség
Végtelenített csillársor
Elegánsan várjuk a filmkezdést
Az emeletre fel
Mestermű fából
Kávézó várja a vendégeket a már jól ismert kerek "lyukkal"
Következő látogatásunk alkalmával már a nagytermet vesszük célba
