Akinek valaha volt dolga egykor a Stefánia úton álló NDK Nagykövetségen, talán emlékszik még milyen is volt az épület belülről. A kelet német tervek alapján, 1968-ban épült ház azonban mára számos változáson ment keresztül, egy a mai kor igényeit kielégítő látványos irodaházat alakítottak ki benne. Az eredetileg kétemeletes épület egy új, beugró homlokzatú szintet kapott mellyel egy körterasz is létre jött, továbbá a környező épületek magasságával is ma már harmóniát alkot.
A tervezők jól tudták ötvözni a hatvanas évek építészetét a maival, hiszen számos eredeti elemet megtartottak és egy kicsit újragondoltak. Ilyen például az irodaházhoz erősen köthető látszóbeton pillérek sora, mely teljes egészében megmaradt és egy frissebb megjelenést adó festést kapott. Hogy pontosan milyen változások is történtek kint, de leginkább a belső terekben, azt egy röpke bejárással ki is derítjük nyomban!
Emlékezetes formák új csomagolásban (a kép forrása)
Egyedi betonpillérek új, korszerű homlokzattal
Hegyesen
Pillérsorakozó - cicával lezárva
Közelről látszik a zsaluzott beton
A sok üveg is jelentős ebben a házban - nem csak kívül
Benézünk a "lyukba" is
Picike zöld is tartozik hozzá
Picike sétánnyal
Jó idő esetére kiülős terasz a növények közt
Megkerüljük a fát...
...így le is ülhetünk alá
Látkép a bejárattól jobbra
Virágágyások a lépcsőben is, este megvilágítva
Érkezik a bejárat forgóajtaja, menjünk is be rajta
Mutatós cafeteria végigvonuló vörös fallal/plafonnal
Választékos ülőhelyek
Különleges világítás
Étkezés fényben gazdag asztaloknál
Virágos teríték...
...itt is
Ez már egy társalgó
Természetesen itt is van terasz elegáns, rattan-hatású bútorokkal
A lobbyba belépve egy szembetűnő ferde üvegfal - így láthatjuk magunk előtt az eget
Néha kell is a napernyő a ragyogó világosság miatt
Üzleties környezet
Modern elegancia
Szabadban "lebegő" panorámalift
A magasból újabb érdekességek tűnnek fel - menjünk is az emeletre!
Felülnézet liftből
Nem csak az utcáról, de a ferde fal által a tetőről is bejut a fény az irodákba
Előnyére változott az irodaház, semmi kétség
Cégér búcsúzásképpen
- Anna és retekblog -