A Villányi út királya

2009. június 17. 09:00 - retek.

Nemrégiben látogattunk el az út királynőjéhez, ezért úgy illik, hogy a királynál is tiszteletünket tegyük. Ámde a király nincs egyedül, hűséges társa mellette áll már sok-sok év óta, nem is lehetne párosukat egyikük hiányával sem elképzelni. Megjelenésük fenséges, tiszteletet érdemelnek, az arra sétálóknak így igen ajánlott őket közelebbről is megtekinteni. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Szent Imre Plébánia következik.

Werner Adolf, zirci apát kezdeményezte a gimnázium létrehozását, mely egy nagyobb szünet után 1929-re készült el Wälder Gyula tervei alapján. A templom csak néhány évvel később került befejezésre. Azóta is diákok százainak ad a tanulásra lehetőséget, számos közismert és elismert személyiség tanult itt. A Villányi út pedig nem volna nélkülük teljes, gazdag díszítéseikkel és gyönyörű megjelenésükkel egymást kiegészítve nyújtanak szemünknek kedves látványt.

A gimnázium hatalmas épülete

Óriási kődíszek a párkányon

Motívumok az ajtón, mellette és felette is

Csodálatos lámpások

Itt is egy kisebb ablakhad

Letekintés a tetőről

Klebelsberg gróf néz a távolba

Feltűnik a plébánia

Az eget karcolva

Szoborsor

Pazar kapu felső

Mi feltekintünk, miközben letekintenek ránk

Közeli toronydíszek

16 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://csakaszepre.blog.hu/api/trackback/id/tr731190016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.06.17. 09:31:13

Nahát.... :)
Amúgy az érdekességkén szólhat, hogy anno, amikor az épület tervei elkészültek még az volt az elképzelés, hogy a templom másik oldalán ( a templomra, mint tengelyre tükrözve) a gimnázium épületének ikertestvére foglal majd helyet (azt hiszem rendház és kollégium céljából), és a karzat szintjén egy zárt hídnak/átjárónak köszönhetően a 3 épületet összekapcsolják. Lehet, hogy hátsó szárny is szerepelt a tervben, erre már nem emlékszem. De ha valaki bemegy a gimibe, és elindul felfele a lépcsőn, az első forduló után ki vannak függesztve a falra a régi tervek kópiái. Aztán jött a szocializmus, elvették a sulit a ciszterektől, és felépült az AVF.... :( Pedig tényleg milyen királyi épületegyüttes lehetett volna!
És akkor arról ne is beszéljünk, hogy eredetileg a Feneketlen-tó és az azt körülölelő zöld tér is az épületegyüttes parkjaként (neobarokk) lett megálmodva annak idején, növelve ezáltal az épület dicsfényét.

Amúgy, ha már arra jársz, a Budai arborétumban nagyon szépek a növények, árnyas kiülőhelyeket találnak a megfáradt városi lakosok... és pont most virágzik a selyemakác! :)
Válasz erre 

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.06.17. 09:45:44

jaj, ezek de borzasztóak :(
pont most írtam közvetve erről a jelenségről. szörnyű.
Válasz erre 

retek. · http://csakaszepre.blog.hu 2009.06.17. 11:11:41

@*Anna: Hű, te aztán sok mindent tudsz róluk, én alig találtam valami kis infót! Köszi!

@solaitid: Mi ebben a borzasztó? Meg a szörnyű?
Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.06.17. 11:40:09

@retekblog: Még bemehetsz... vannak a falon (lépcső mentén) jó kis képek a régmúlt időkről. :)
Válasz erre 

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.17. 14:45:20

@*Anna: szó szerint úgy van, ahogy mondod, az ÁVF viszont pártfőiskolának épült asszem, csak 90 óta a főiskoláé.
@retekblog: szerintem solaitid arra gondolt, hogy ez az együttes-és Wälder Gyula egész munkássága- az anakronizmus mintapéldája. Tulajdonképpen szép épületek, de ha belegondolunk, hogy egy időszakban épültek a Napraforgó utcával, vagy a Városmajori templommal...
@retekblog: a Kertészeti arborétumába is el kell menned! Amíg még virágzik a selyemakác:-)!
Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.06.17. 14:49:21

@aesculus: Te honnan tudsz ilyeneket? :)
És ne utánozz! :P
Válasz erre 

retek. · http://csakaszepre.blog.hu 2009.06.17. 14:50:55

@aesculus: Ha jól tudom, az épületek tervezése még az I. világháború előtt történt és csak a "kényszerszünet" után indulhatott meg újból az építkezés. Feltételezem, hogy a ciszterciek nem szerettek volna a terveken már módosítani.

Az arborétumba pedig már régóta tervezem a látogatásom!
Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.06.17. 16:02:24

@retekblog: Mivel a világháború után, asszem a 20-as években adták át előbb a templomot, majd a gimnázium épületét - az biztos hogy Horthy ott volt-, majd (jóval) később el is vették a ciszterektől (a templomot is), így beleszólásuk se lehetett a továbbiakban, hogy mi és hogy valósul meg (a 90-es évek fele tájékán kapta csak vissza a rend).

@aesculus: visszatérve a stílusra, ezt már a 10-es évek végefelé elkezdték tervezni (legalábbis a templomot). Nem vagyok teljesen otthon a témában, de ha jól tudom, a Bauhaus csak a 30-as években indult el világhódító útjára és érte el kicsiny hazánkat... És ne feledd, ez egy hatalmas rendi-oktatási központként lett megtervezve, aminek a profán világ felé az "értéket", emelkedettséget kell közvetítenie -így lett gondolom neobarokk. Volt ennek szecessziós változata is... De ha megnézzük az egyházi építészettörténetet, az hogy a Pasaréti és a Városmajori templom modern stílusban épült meg annak idején, már nagy szónak számít és egyáltalán nem általános jelenség!
Válasz erre 

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.06.17. 16:18:52

@*Anna: a bauhaus kiáltvány pl. 1919-es, de a bauhaus előtt kicsiny hazánkban már az új építészethez nagyon közeli modern elgondolásban tervezett lajta béla, málnai béla, vágó józsef (lsd. posztok a városképpenen). a húszas évek neoőrülete a horthy-rendszer hozománya volt, amelynek következménye volt pl a kísérletezés leállítása is.
Válasz erre 

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.17. 16:46:38

@solaitid: a két templomot "Isten garázsa I. és II." néven csúfolták a régies építészet hívei. És ma? Az egyház és a hívek-joggal- büszkék rájuk, és aki megnézi a városmajori templom üvegablakát, meg is érti miért. varosmajor.communio.hu/
Tetszik, nem tetszik "kell" egy Wälder Gyulás poszt is. Megkerülhetetlen-ész szinte minden magyar városban van épülete a miskolci főpostától a balassagyarmati Palóc múzeumig. Egyébként az utóbbi egy nagyon szép épület.
@*Anna: bocs az utánzásért:-)De tényleg most virágzik.
Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.06.17. 17:06:39

@solaitid: Köszi! :) most okosabb lettem!
@aesculus: Túdom, ezért írtam én is..... :) (meg kb. egész nyáron át)
Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.06.17. 17:10:58

@aesculus: Ja, és szerintem a pasarétinek is nagyon szépek az üvegablakai! Amúgy Szerb Antal írta, hogy találkozott egyszer ott, a templom előtti téren egy olasz turistacsoporttal, és olyan áhitattal szemlélték az épületet, mint ahogy mi csodáljuk turistaként az olasz templomokat... (ezen jót mosolyogtam)
Válasz erre 

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.06.18. 23:10:58

@solaitid: Ez így van, de tegyük hozzá, hogy mindez azért volt, mert az "Új építészetet" nem találták eléggé nemzetinek, mivel külföldről jött mintákat követett, ráadásul volt egy szociális vonala is a bauhausnak, mely szerint az olcsó, de jó elosztású és fekvésű épületekkel tömegeknek lehetne méltó lakhatást biztosítani. Ezt a neo irányzatok híve bolsevista hatásnak titulálták.

Aztán készültek haladóbb szellemiségű építészeti remekek is a korszakban, szóval nem volt "elnyomva" a bauhaus, még kormányzati megrendelések szintjén sem: szegedi Dóm tér, Pénzintézeti Központ (V.kerület Szabadság tér), Dob utcai postaépület csak hogy párat említsünk.

Ezeket a neobarokk épületeket amúgy lehet szeretni, vagy nem szeretni, de egy biztos, a mai neo irányzatoknál ezerszer színvonalasabb egy-egy Wälder alkotás, ahogy ezek is.
Válasz erre 

retek. · http://csakaszepre.blog.hu 2009.06.18. 23:18:34

@BDzsH: Az utolsó mondatod véleményével teljesen egyek kell, hogy értsek.

Egyébként jó érzés, hogy úgy is tanulok tőletek, hogy a saját blogomat olvasom! :-)
Válasz erre 

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.06.19. 00:36:52

@BDzsH: vigyázzvigyázz, a lajta-féla modern nem a bauhaus. lajta & tsai pont a magyar népművészetből jutottak el oda, ahova (érted, mint bartók, aki énekeltette a falusi nénikéket, közben meg az egyik legnagyobb 20. századi zeneszerző). ennél magyarabbat nehéz elképzelni, mégis, a progresszivitást összemosták azzal az ideológiával, aminek a számlájára írták fel trianont. totál katyvasz az egész, főleg, hogy ezek a neobarokk épületek nem magyarságuk miatt lehettek divatosak, gondolom, hanem a monarchia-nosztalgia miatt. mindenesetre a málnai béla életművet feldolgozó könyv pl. azt írja (és ez elég tisztán látszik az életművön is), hogy a háború utáni években egyszerű választás előtt álltak az építészek: neo, vagy szevasz.
Válasz erre 

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.19. 01:20:30

@BDzsH: szegény Wälder Gyula védelmére: a húszas években sok barokk jellegű vidéki városban épültek fel nagy középületek. Egerbe, a miskolci Hősök terére, Szombathelyre lehet, hogy jobban illik egy neobarokk épület, mint egy modern. Az egri főposta teljesen olyan, mint a többi palota mellette (bár, lehet, hogy ez sem jó):www.postamuzeum.hu/exhibitions/gallery/5/849.html
Válasz erre 
süti beállítások módosítása